Weser-radweg

Csókolom
Legutóbbi bejegyzést ott hagytam abba,  hogy nem igen lehet szem elől rejtve maradni éjszakára. Ezt egyből cáfolta az élet,  mert reggel olyan köd volt, hogy alig találtam ki a sátorból. Így még nyugodt szívvel szuszogtam még egy órát.  Majd megcèloztam Bad Karlshafent, mondván délig jó lenne odaérni.
Ebből az lett, hogy Bursfeldben megláttam egy szép templomot.  Bringa lerak, és közelebbről megnézve, egy zarándokúton álló templom ez is. Ismeretlen a jelzés, de gondoltam pecsétet csak tudnak adni.
Tudtak is, mivel utam során az első valódi zarándokszállásnál voltam. 
Mégpedig a Loccum-Volkenroda zarándokúton. A pecsét mellé még forró tea és reggeli is járt. Mikor búcsúzóul nagy és szeretetteljes ölelést is kaptam,  kevés emberrel cseréltem volna.
Így naná még délben is Bursfeldben voltam.

Aztán kicsit begyorsultak a dolgok, mert mint lenni szokott a gyönyörű nap után,  mindig fáradtabb vagyok. Ilyenkor nehéz meglátnom a szépet, jót. Sokszor nem is megy, ilyenkor viszont haladok térben.
Mindenben van valami jó.
Így egyszer csak azt veszem észre, hogy a bringások közül egyre több ismerős köszön rám. Nem is csoda,  5 napja haladunk Bréma felé és elég gyakran előzgetjük egymást.  Igen igen már én is tudok előzni. Nem is akárhogy. A kezdeti gyengeség úgy érzem elmúlt, megedződtek az izmok. Már csak egy kis pihenés kell nekik és jöhetnek az emelkedők. Induláskor 80kg voltam és nem tudtam használni a triatlon -kormányszárat ( kb könyöklő), mert mihelyt előre hajoltam, a hurkás hájam a csöcsömig nyomódott. Ez mára elkopott, így gond nélkül tehénkedek a kormányon és a szembeszelet is jobban tudom kezelni.
Na, de a sok értelmetlenség után írjak valami jobbat, íme pár sor a Weser-radwegről.
A Weser a Fulda és a Werra egyesülésétől folyik Brémán át az Északi - tengerig. A teljes hossza 452km és 515km jelölt bringaút vezeti mellette a több száz bringást. Térkép nélkül is tökéletesen követhető. Az út nagy része aszfaltozott,  de sok a kavicsos,  földes és macskaköves rész is. A mezőgazdasági területek miatt, nagyon sok cikk-cakkos kanyargós szakasza van, ezek erős szélben idegörlők tudnak lenni. Ilyenkor a 'hogyazanyádbahoztadazutat' felkiáltás sokat tud segíteni.  Plusz az utak minősége miatt országúti bringásoknak nem ajánlom. Amúgy nem véletlenül járja ennyi német,  nagyon hangulatos kis út, nem bántam meg a kerülőt ide sem.
Fotókat továbbra sem tudok feltölteni,  de képzeljetek el sok szép régi szélmalmot, gyönyörű repcés tájképet, stb...