2015. február 1., vasárnap

Csavargók konyhája

Elég általánosító a cím, hiszen honnan tudhatnám, más csavargó mit művel főzés címszó alatt.
Inkább kellene tapasztalat megosztásnak neveznem, de az nem olyan hangzatos.
Ez a bejegyzés nem a hétvégi túrázóknak szól, hanem azoknak, akik hetekre, hónapokra veszik nyakukba a világot. Közülük is főleg a kispénzűeknek…

Mivel elég alacsony költségvetéssel járom a világot (néha még annál is kevesebbel), így csak kevés élelmiszert tudok vásárolni. Abból kell gazdálkodni, hasat tömni, ami van.
A tűz gyújtás, legtöbb esetben nem lehetséges (nem technikailag), így marad a gázfőző, amit viszont minél kevesebbet szabad használni, nehogy kifogyjon. Így főleg azok az ételek jönnek szóba, amik percek alatt elkészülnek, mégis laktatók. Ezeket, illetve a hozzávaló eszközöket mutatnám itt be.

A ‘konyha’:

Gázfőzőt használok az esetek 90%-ában, egy 84grammos Edelrid Kiro-t.
Mivel menetes, így korlátlan alkalommal szétszedhető, a hozzá való palackok, pedig elég változatosak. Leginkább az izobutánnal kevert PB-t kedvelem, hihetetlenül sokáig elég egy 230gr-os.
Az edények felhozatala egyszerűbb, mint gondolná az ember.
Anno vásároltam spéci és könnyű edényeket, egyiket sem használom.
Mind súlyban, mind méretben a 70-80-as években elterjedt alumínium ételhordók a koronázatlan királyok. Van füle, fedele, bírja a tüzet is, kell-e több. Ráadásul az esetek többségében ingyen beszerezhető, hiszen minden vidéki ház padlásán lapul belőle.
Plusz jó, ha van az embernél alufólia, fakanál (egy lefűrészelt nyelű széleset használok, vágódeszkának is jó). Az itt felsoroltak, evőeszközökkel, kiegészítőkkel együtt, összesen nem nyomnak többet 1 kilónál.

Könnyen tisztítható alumínium edények

Élelmiszereknél alap a kicsi tömeg és az alacsony ár. Ezért indulás előtt már hetekkel rá kell készülnöm az élelmezésemre.
Legnagyobb ‘találmány’ a szárított zöldség.
Pofon egyszerű elkészíteni: répa, petrezselyem, zeller,  hagyma, fokhagyma, brokkoli, póréhagyma, krumpli, mind, mind szárítható. Meg kell pucolni, apróra összevágni és kályhán vagy sütőben 5-6 óra alatt kiszárítani (krumplit, előtte héjában megfőzni, pucolni, aprítani).
Újabb keletű kísérletezésem, kiváló házi instant “bögrés” leveshez juttatott. 
A megszárított összetevőket kávédarálón porrá őrlöm, fűszerezem, sózom és már mehet is rá a forró víz.
Tehát nem kell a ‘mérgeket’ enni/venni. Egy megfelelően összeválogatott szárított zöldségcsomag, minden ételünket feldobhatja, illetve ásványi anyag tartalmának köszönhetően, dúsíthatja is (a vitaminok nagyjára, sajnos keresztet vethetünk).
Ami még mellette szól, az hogy 6kg vegyes zöldségből kb. 30dkg szárított lesz.


Kályhán szárított répa, hagyma, brokkoli

Már ráncosodnak a zöldségek...


Szakadó esőben, hegyi terepen napi 80-100km-eket bringával megtenni, csak úgy lehet, ha rendesen eszünk. Nálam ez nem mindig jön össze, de ha kisüt a nap és melegszik az idő, nem is kell annyit enni.

Na, de mik is azok az ételek...

Aranyérmes a rizs. Mindenki legyint, mi sem egyszerűbb annál. De azt is meg kell tanulni, hogy lehet 5 percnyi gázzal megfőzni egy rizses egytálételt.
Olajon, szalonna vagy kolbászzsíron felforrósítom a rizst, leöntöm két és félszeres vízzel, beleszórom a szárított zöldségeket, majd fedő alatt felforralom. Most jön  a turpisság, ugyanis forrás után 2-3 percre lekapcsolom, majd 1/2 percre megint alápörkölök. Ezt 2-3 alkalommal ismétlem, majd legalább 10 percig hagyom állni. És már kész is.
A rizsre is igaz, hogy nincs rossz étel, csak nem vagy elég éhes.
Rizst lehet készíteni/ enni: szalonnával, kolbásszal, friss és szárított zöldségekkel, kukoricával, tojással, lekvárral, mézzel, babbal és más hüvelyesekkel. Húsok közt, főzési időt nézve, bajnok a csirkemáj. Ha elég apróra vágjuk, nem kell neki több, mint a rizsnek. Ha meg nincs semmi, akkor marad a natúr rizs... kanállal.

Nálam az ezüstérem a ‘leveseknek’ jut. Már ha lehet levesnek nevezni azokat, amiket főzök.
Azt hiszem fölösleges részleteznem, egyszerűen mindent rakjunk bele és ha megáll benne a kanál, már kész is.

Csicseriborsós 'leves'


Bronzérem a tésztákat illeti. Ha sósan eszem, akkor leveskockát dobok a főzővízbe, így már a leves is megvan, ha meg kikanalaztam, akkor a szűréssel sincs gondom.

Dobogón kívül még ott figyel a zabkása. Akár édesen, akár sósan, csípősen egy gyors és laktató étel. Magyar viszonylatban, meg ráadásul hihetetlenül olcsó is.

Aztán ott vannak a kevésbé egészséges, bolti készételek. Zacskóslevesek, smack levesek, konzervételek, májkrémek. Mindenki tudja, hogy egészségtelenek, de azért szeretjük őket. A halkonzervek egy más kategóriát alkotnak, nagyon változatosak és tudtommal egészen egészségesek.

A péksütemények, megint csak magukért beszélnek.

Plusz a gyümölcsök, vadon termő növények és gombák, aszalványok, olajos magvak, csokik, chips-ek (Spanyolországban a kedvenc kajám volt, 30dkg 69 centért), mind jót tesznek, testnek és léleknek.

A legfontosabb mégis a víz. Európában a források zöme iható, de néha tisztítást igényelnek.
Tisztítani konkrét a Katadyn fortét használom, de borzalmas lesz tőle az íze. Semmi gond, pici aszkorbin vagy citromsav már közömbösíti is és iható. De ott van még a Lifestraw nevű (számomra) újdonság, ami kiválóan szűri a vizet. Ha meg semmi sincs, marad a forralás, de inni kell!!!
Ha tűző napon haladunk és nem tudjuk hűvösen tartani az ivóvizet, akkor legjobb hideg ázalékot készíteni zöldteából (az amúgy is hűsítő, mentás zöldtea a kedvencem).

Lehetne ragozni még ezeket, de fölösleges. Előbb utóbb kitapasztalja az ember, mi is a neki való.
Köszönöm, hogy elolvastátok, remélem lesz haszna ezeknek a soroknak és adtam pár ötletet velük.
Ha meg kérdés, észrevétel, ötlet van, lehet írni. (de a “fogjál halat, nyulat” észrevételeket hagyjuk békén.)
Szabadtűzön korlátlan lehetőség van a főzésre